Az északír akcentust köztudottan nehéz utánozni, és Timothy Spall és Colm Meaney színészek a legújabb nagyvásznas sztárok, akik Az utazás című filmben próbára tették mimikai képességeiket.
A politikusok Ian Paisley és Martin McGuinness kapcsolatáról szóló életrajzi filmet ebben a hónapban mutatták be a Velencei Filmfesztiválon.
A Londonban született Spall és a dublini Meaney csatlakozik az elismert színészekhez, akik megpróbálták tökéletesíteni az északír kiejtést – vegyes sikerrel.
A BBC News NI átkutatta a filmes archívumokat, hogy öt emlékezetes kísérletet mutasson be:
5. Natascha McElhone – Ronin (1998)
Az angol színésznő a belfasti IRA-ügynök szerepét vállalta, Deirdre-t, aki egy csapat felbérelt zsoldos tagja Párizsban, aki egy titokzatos és szigorúan őrzött aktatáskát próbál ellopni.
McElhone szerencsétlenségére az akcentusa folyton átváltott az erősen dél-ír dialektustól a színésznő saját dallamos hangjaira.
De nem ő volt az egyetlen, aki elrontotta az akcentust.
4. Sean Bean – Hazafias játékok (1992)
Sean Bean északír akcentusának változata uralta a Hazafias játékokat – rossz értelemben.
A film főszereplője Harrison Ford, aki Jack Ryan nyugalmazott CIA-elemzőt alakítja. Családja szemtanúja lesz egy terrortámadásnak az északír külügyminiszter ellen.
Ki a felelős a támadásért? Természetesen Sean Bean, aki a legjobb (vagy legrosszabb) belfasti akcentusát adja elő az Ideiglenes IRA tagjaként.
A filmben számos más színész északír akcentus próbálkozása is van, amitől a nézők összerezzenek, de Beané volt csak az, ami a leginkább kiemelkedett.
3. Brad Pitt – Az ördögé (1997)
Most persze nem lenne igazságos, ha minden hangsúlyt azokra a színészekre helyeznénk, akik nem tudják megragadni az északír emberek beszédmódját. A filmtörténelem során számos angol és ír színész elbukott az amerikai akcentus elsajátításában.
De a veterán amerikai színész, Brad Pitt számára, akinek karrierje során már többféle akcentus is sikerült, úgy tűnik, a belfasti nyelvjárás egyszerűen túl sok volt ahhoz, hogy elsajátítsa.
A belfasti IRA-s Francis “Frankie” McGuire-t alakította, aki Észak-Írországból az Egyesült Államokba távozik, és végül (találd ki, kivel?) Harrison Forddal vált lövöldözik.
Natascha McElhone is feltűnik a filmben… talán azért döntött úgy, hogy a következő évben a Roninban játszik, hogy ő is megpróbálkozzon az akcentussal.
2. Richard Gere – A sakál (1997)
Az elismert amerikai színész, Richard Gere biztosan nem a valaha filmben hallott legrosszabb északír akcentussal beszélt, de a veterán sztárnak sem sikerült igazán jól.
Eljátssza Declan Mulqueent, az IRA egykori mesterlövészét (látod már a mintát?), akihez az FBI fordul segítségért, hogy azonosítsák a Sakál néven ismert merénylőt.
Bárcsak Gere fordult volna valakihez segítségért az akcentusával kapcsolatban.
1. Tommy Lee Jones – Elfújva (1994)
A legjobbat a végére tartogattuk – bocs, Tommy Lee Jones. Bár az egyik Men In Black szerepéről híres, a Blown Awayben nyújtott alakítása csak a gyenge belfasti akcentuskísérlete miatt él.
Az amerikai színész egy elítélt északír terroristát, Ryan Gaerityt alakítja, aki megszökik a börtönből, és az Egyesült Államokba utazik, hogy bosszút álljon régi barátján és egykori IRA-tagján, Liam McGivney-n, aki most bombaszakértőként él Bostonban.
Mind ő, mind a McGivney-t alakító Jeff Bridges nem tudja elsajátítani az északír nyelvjárást.
A sztereotipikusan ír nevektől kezdve az ír táncos jelenetekig, már csak a kuncogás miatt is érdemes megnézni.
Clive Upton professzor, a Leedsi Egyetem nyelvészeti szakértője
Az északír akcentusra két jelentős történelmi hatás hat, ami miatt különbözik az Ír Köztársaságban vagy máshol használtaktól.
Ezek Skóciából és az angol északi és középső területekről származnak. Ez azt jelenti, hogy bárkinek, aki úgy próbál hangzani, mintha Ulsterből származna, először is el kell távolodnia az általánosan “ír” hangzástól, és helyette át kell vennie néhány kifejezetten hazai jellegzetességet.
Azzal a bonyodalommal kell megküzdeniük, hogy a magánhangzókat “hosszan” vagy “röviden” ejtik-e: például a magánhangzók a “v”, “th” és “z” hangok előtt általában elnyújtottak, de rövidek, amikor a “p”, “t” és “k” hangok előtt állnak.
Mindez azt jelenti, hogy egy színész nem úszhatja meg azzal, hogy egyszerűen “írnek” hangzik, ha valósághűen kell ábrázolnia az északír beszédet.
Szükségük van egy jó hangképzőre, aki felhívja a figyelmüket egy sor olyan jellegzetességre, amelyek hosszú időn keresztül ható bonyolult társadalmi és politikai erők termékei, amelyeknek regionális és társadalmi eltérései vannak, és amelyek folyamatosan változnak.
Ezt meg lehet tenni, és meg lehet tenni anélkül, hogy tanulmányozni kellene azt a hatalmas mennyiségű szakirodalmat, amelyet a szakértők a finomságok leírására hoztak létre.
De csak az igazán tehetséges színésztől lehet elvárni, akit egy ugyancsak tehetséges oktató tanácsol, hogy elsajátítsa.”
Úgy tűnik, az északír liltet nem csak nehéz elsajátítani, de nem is túl népszerű.
2005-ben a BBC számára készített akcentusfelmérés szerint a legkellemetlenebb hang a DUP egykori vezetőjének, Ian Paisley-nek a hangja volt.
Azért nem minden rossz hír. A BBC Voices felmérése szerint az észak-írországiak voltak a “legbüszkébbek” az akcentusukra.
Ez talán azért van, mert ők az egyetlenek, akik rendesen el tudják mondani.