Ezreket mentett meg a második világháború alatt
Raoul Wallenberg kiemelkedő egyéni bátorsággal, emberséggel és határozottsággal rendelkező ember volt. A második világháború végére a fiatal építész és üzletember, Raoul Wallenberg több tízezer magyar zsidó életét mentette meg. Egyes becslések szerint akár 100 000 embert is megmentett.
Attól kezdve, hogy 1944 júliusában a svéd követség titkáraként Budapestre érkezett, Wallenberg szokatlanul sikeres diplomatává vált. Állítólag nagy hatással volt ellenfeleire; különösen tárgyalóképes volt, természetes tekintéllyel, ami miatt az emberek hallgattak rá. Figyelemre méltó nyelvi tehetséggel is rendelkezett.
Raoul Wallenberg fáradhatatlan tárgyalási erőfeszítéseket és akciókat tett különböző semleges diplomáciai missziókban. A pápai nunciatúra, valamint a Nemzetközi és a Svéd Vöröskereszt 100 000 magyar zsidót mentett meg a náci üldöztetéstől. Köztudott, hogy ez annak köszönhető, hogy Wallenberg közvetlenül Adolf Eichmannal és a magyar náci nyilasokkal folytatott tárgyalásokat vezette, ami ezt lehetővé tette.
“Schutzpass”
A többi intézkedés között Wallenberg az emberek életének megmentése érdekében – és az elsők között – védőútleveleket, “Schutzpass”-t osztott ki, és menedékházakat hozott létre a zsidók számára. A kék útlevelek a svéd államot jelképező három sárga koronával ellátott ideiglenes útlevelek voltak, amelyek a zsidóknak a svéd állampolgárok státuszát adták.
Az útleveleknek köszönhetően legalább néhány zsidó megmenekülhetett attól a sorstól, hogy vonatokon vagy “halálmenetben” különböző munkatáborokba szállítsák őket, főként az osztrák határnál. Magyarországon 450 000 embert deportáltak, és mindannyian elpusztultak.
A másik dolog, amit Wallenberg tett, az volt, hogy kidolgozott egy háború utáni tervet a deportáltak újjáépítéséről és munkalehetőségeiről. Ezt a tervet vitte magával Wallenberg azon a napon, amikor 1945. január 17-én elhagyta a svéd követséget, hogy meglátogassa a szovjet katonai parancsnokságot Debrecenben, Magyarország keleti részén.
Eltűnés 1945. január 17-én
Wallenberg a szovjet katonai parancsnokságra tartott, aktatáskájában az újjáépítési tervvel. A terv azonban soha nem valósulhatott meg, mert aznap Wallenberg sorsára jutott. A szovjet erők elfogták és őrizetbe vették – máig senki sem tudja, miért. Azt mondták, hogy egyesek arra gyanakodtak, hogy az amerikaiak megbízásából kémkedett. Magas rangú német politikusokkal való kapcsolatait is felhozták fogva tartásának motívumaként.
A szovjet források és az úgynevezett Szmolcov-jelentés szerint, amely a lubjankai börtönorvos fia, Szmolcov által készített dokumentum volt, Wallenberg a lubjankai börtönben halt meg 1947 júliusában infarktusban. Abban az időben nem volt szokatlan a szívinfarktus mint halálok, amelyet a természetellenes halál, azaz a kivégzés vagy bántalmazás általi halál elfedésére használtak. A jelentés pontossága és hitelessége vitatott.
A svéd és orosz diplomaták közötti bizalmas tárgyalások során az elmúlt évtizedben az oroszok azt állították, hogy Wallenberget a valóságban kivégezték.
Míg ez a történet a Raoul Wallenberg sorsáról szóló, egy svéd-orosz munkacsoport által nemrég készített jelentéssel kapcsolatban felvett interjúk során is előkerült, nem találtak bizonyítékot vagy bizonyítékot ennek az elméletnek a megerősítésére.
A jelentés előszavában a svéd államtitkár, Hans Dahlgren a következő megjegyzést teszi Raoul Wallenbergről:
Nem kérdezte, hogy mit kell tenni. Nem volt szüksége döntéshozatali folyamatra a gonosszal szemben. Tévedhetetlen erkölcsi iránytűje mutatta az utat, amelyen járnia kellett… Raoul Wallenberg tehát példát mutatott. Tudta, hogy nem kell mindig készen állnunk arra, hogy azt tegyük, ami helyes. Megmutatta, hogy mindannyian képesek vagyunk megfelelni a kihívásnak.
Áttekintés: Wallenberg munkássága és élete
A korai évek
- 1912. Raoul Wallenberg a bankárok, politikusok és diplomaták neves svéd Wallenberg családjába született. Később kitüntetéssel diplomázott építészetből az Egyesült Államokban, a Michigani Egyetemen. Wallenberg pályafutásának első éveiben apai nagyapja, Gustav Wallenberg elismert diplomata, döntő fontosságú Raoul számára.
- Az idősebb Wallenberg vállalja Raoul nevelését, és “világpolgárként” neveli. Gondoskodik arról, hogy Raoul nyelveket tanuljon, külföldre utazzon, és különböző kereskedelmi pozíciókat vállaljon. A középiskola és a svéd katonai szolgálat elvégzése után Wallenberg egy évet Párizsban tölt. Ezt követően az Egyesült Államokba megy, hogy építészetet tanuljon a Michigani Egyetemen. Kiváló tanuló, 1935-ben diplomázik.
Munkásélet és diplomáciai erőfeszítések
- 1936. A diploma megszerzése után Raoul Wallenberg visszatér Svédországba. Nem sokkal később ismét útra kel, hogy kereskedelmi munkát vállaljon Dél-Afrikában és a palesztinai Haifában. A haifai holland banknál töltött idő alatt megismerkedik az antiszemitizmussal. 1941-ben Raoul Wallenberget a Közép-európai Kereskedelmi Társaság külkereskedelmi képviselőjévé nevezik ki, amelynek igazgatója Lauer Kálmán volt. A magyar zsidó Lauer és családja révén Wallenberg 1941 és 1943 között az országban tett látogatásai révén ismerkedik meg először Budapesttel és Magyarországgal.
- 1944. március 19. Hitler megszállja Magyarországot. Az új vezetés átadja a vidéki magyar zsidókat a náciknak. 450 000 embert deportálnak, és szinte mindannyian meghalnak. Hitler Eichmannt küldi Magyarországra, mint a zsidók haláltáborokba való kiadatásának felügyeletéért felelős náci tisztviselőt. Eichmann feladata, hogy gondoskodjon az összes magyar zsidó likvidálásáról. 1944 nyarán nyilvánvalóvá válik, hogy a több mint 200.000 fős budapesti zsidó közösség, amely eddig érintetlen volt, közvetlen életveszélybe kerül. 1944. július
- 1944. július. A svéd követségen a többi semleges követséghez hasonlóan ideiglenes útleveleket állítanak ki. Ez korántsem elégséges. Több útlevélre és más védelmi intézkedésekre van szükség. Svédországnak segítenie kell a védelmi eljárás felgyorsításában.”
- A svéd külügyminisztérium, az Amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal és a Zsidó Világkongresszus közötti tárgyalások eredményeként megszületik a döntés, hogy egy svédet neveznek ki a budapesti zsidók megmentésére irányuló misszió vezetésére. Wallenberget korábbi menedzsere, Lauer Kálmán ajánlja, aki szerint “Wallenberg a “megfelelő ember a feladatra”, aki minden szükséges tulajdonsággal rendelkezik.”
- 1944. július 9. Raoul Wallenberg a svéd követség titkáraként Budapestre érkezik. Korábban nem rendelkezett diplomáciai előképzettséggel. A nácik ekkoriban selejtezték le a deportáló vonatokat, V. Gusztáv svéd király közbenjárására. Ehelyett azonban a zsidókat más vonatokkal vagy “halálmenetben” különböző munkatáborokba szállították, főként az osztrák határhoz.
- Wallenberg bevezeti a “védő” útleveleket, a Schutzpass-t. Először csak ezer példányt tud készíteni, de sikerül a kvótát 4500 útlevélre emelni, míg mások becslése szerint ennek a háromszorosára. Wallenberg a svéd követségen belül egy külön részlegben működik, és több mint 300 önkéntes segíti. Wallenberg segélymunkája harminckét úgynevezett “menedékház” létrehozását is magában foglalja a svéd követség védelme alatt. Állítólag 15-20 000 zsidót mentettek meg ilyen módon.
Raoul Wallenberg: Életútja és öröksége.
Ulf Zander, a Lund Egyetem történészprofesszorának előadása
Jan Eliasson, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese Raoul Wallenbergről (svédül)
Raoul Wallenberg az Egyesült Államok, Kanada, Izrael, Ausztrália és Budapest városának díszpolgára.
Raoul Wallenberg az Egyesült Államok, Kanada, Izrael és Ausztrália díszpolgára.