Bibliai kommentár(bibliatanulmány)

EXEGESIS:

INTRODUCTION:

Ez egy hálaadó zsoltár, amelyet egy egyén írt, de meghívja a közösséget, hogy csatlakozzon Jahve dicsőítéséhez (3. v.).

A 34. zsoltár egyike a számos akrosztikus zsoltárnak. Az akrosztikus zsoltárok az első versszakot a héber ábécé első betűjével (‘Alep) kezdik, majd minden következő versszakot az ábécé következő betűjével. Az akrosztichon-modell a héber költészet számos modellje közül az egyik. Egy akrosztikus zsoltár megírása nagy képességet és fegyelmet igényel, ezért nem ritka, hogy a zsoltáros kihagy egy-két betűt, ahogy ez a zsoltáros is teszi.

PSALM 34:1. Áldani akarom JAHWEH-t MINDIG

Dávid által; amikor úgy tett, mintha elmebeteg lenne Abimélek előtt, aki elűzte őt, és elment.

1 Áldani fogom az Urat mindenkor.
Az ő dicsérete lesz mindig a számban.”

“Dávid által; amikor úgy tett, mintha megőrült volna Abimélek előtt, aki elűzte őt, és eltávozott”. Ez egy felirat, amely ebben az esetben tartalmazza a szerző nevét és azokat a körülményeket, amelyek a zsoltár megírására késztették. A legtöbb zsoltárhoz tartozik egy felirat. A legtöbb tudós úgy véli, hogy a feliratok nem eredetiek a zsoltárokhoz, amelyeket kísérnek, hanem később kerültek bele.”

A Bibliában nem szerepel olyan történet, amelyben Dávid Abimélek előtt őrültnek tetteti magát. Az 1Sámuel 21:10-15 arról szól, hogy Dávid elmebetegséget színlel Ákhisz, Gát királya előtt. A Bibliában említett egyetlen Abimélek, aki Dávid idejében élt, főpap volt (2Sámuel 8:17). Lehetséges, hogy az a személy, aki a feliratot hozzáadta, véletlenül Abimélek nevét cserélte fel Ákhisz nevével – vagy pedig olyan eseményt tükröz, amelyet a Biblia egyébként nem jegyzett fel. Abimélek jelentése “király apja” vagy “apám a király”, ezért Craigie úgy véli, hogy ez minden királyra (például Ákhisra) vonatkozhat, ahogyan a fáraó is Egyiptom minden uralkodójára vonatkozik.

“Áldani fogom (héberül: barak) Jahvét mindenkor.
Az ő dicsérete (héberül: tehillah) mindig a számban lesz.” (1. v.)

Ez a két sor ugyanazt a gondolatot ismétli meg különböző szavakkal, mint sok zsoltárvers. Ez a héber költészet leggyakoribb formája, és párhuzamosságnak nevezik. Ebben az esetben a zsoltáros azt mondja, hogy Jahve áldása és dicsérete mindig aktív lesz – mindig jelen van.

A zsoltáros azt mondja, hogy “minden időben áldja (barak) Jahvét”. A barak (áldás) szó szoros kapcsolatban áll a berak (térd) és a berek (térd) szóval. Amikor a zsoltáros azt mondja, hogy áldani fogja Jahvét, a barak azt sugallja, hogy a tisztelet és a dicséret kifejezéseként térdre borul Jahve előtt.”

A zsoltáros ezután azt mondja: “Az ő dicsérete (tehillah) mindig a számban lesz”. A tehillah szó szoros kapcsolatban áll a hallel szóval, ami dicséretet jelent. Egy érdekes mellékszál: A mi halleluja szavunk a hallel (dicséret) és a yah (Jahve vagy Isten vagy az Úr) szóból származik, tehát azt jelenti: “dicsérjétek az Urat.”

PSALM 34:2. Az én lelkem az Úrban fog dicsekedni

2 Az én lelkem az Úrban fog dicsekedni.
Az alázatosok hallják ezt, és örülnek.

“Az én lelkem dicsekedni fog (héberül: halal) az Úrban” (2a. v.). A dicsekvésről általában azt gondoljuk, hogy túlzott büszkeséggel beszélünk. Nem szeretjük az ilyen dicsekvést, és igyekszünk elkerülni a dicsekvő embereket.

Az angol nyelvű Bibliában a dicsekvés szót használják pozitívumként (mint ebben a versben, ahol a zsoltáros az Úrban dicsekszik vagy dicsőíti az Urat) és negatívumként is (mint a Zsolt 5:5-ben, ahol a dicsekvő nem állhat meg Isten jelenlétében – és a Zsolt 75:4-ben, ahol a zsoltáros azt mondja: “Ne dicsekedj.”

A héber halal szó rokon a hallel szóval, ami dicséretet jelent–és a halal dicséretet vagy dicsekvést jelent. Ebben a versben a zsoltáros azt mondja, hogy dicsekszik vagy dicsőíti Jahvét – tiszteletet és tiszteletet mutat Jahve iránt. Az ilyen dicsekvésben nincs semmi öncélú.

“Az alázatos (héberül: anaw) hallja ezt, és örül” (2b. v.). Az anaw szó alázatost vagy szelídet jelent. Az ilyen emberekről gyakran azt gondoljuk, hogy félénkek, de a Biblia nem így mutatja be őket. Mózes alázatos volt, de határozottan kiállt a fáraóval szemben, hogy kivezesse Izrael népét az egyiptomi rabszolgaságból. Az Újszövetség Jézust prausnak (alázatosnak vagy szelídnek – Máté 11:29; 21:5) írja le, de Jézus olyan határozottan szállt szembe az uralkodó hatalmakkal, hogy azok összeesküdtek a megölésére. Alázatosnak vagy szelídnek lenni, ahogy a Biblia leírja, azt jelenti, hogy az erőt nem önmagunkban, hanem az Úrban találjuk meg.”

A zsoltáros tehát azt mondja, hogy amikor dicsőíti vagy dicsekszik Istennel, az alázatosok meghallják és örülnek neki. Legtöbben közülünk már megtapasztaltuk ezt. Amikor halljuk, hogy valaki az Istenbe vetett hitéről beszél, megerősödünk a tanúságtétele által – és örülünk neki.

PSALM 34:3. Ó, magasztaljátok velem együtt Jahvét

3 Ó, magasztaljátok velem együtt Jahvét.
Magasztaljuk együtt az ő nevét.

“Ó magasztaljátok (héberül: gadal) velem együtt Jahvét” (3a. v.). A gadal (magasztalni) szónak több jelentése is van. Ebben a versben a zsoltáros arra kéri az imádkozó közösséget, hogy magasztalják vele együtt Jahvét. Ezt többféle módon is megtehetik, amelyek közül sokan ismerősek számunkra. Énekelhettek dicshimnuszokat Jahvénak. Magasztalhatják Jahvét imáikban. Beszélhettek arról, hogy Jahve milyen módon volt hűséges hozzájuk. Beszélhetnének az ő nagy hatalmáról.

“Magasztaljuk (héberül: rum) együtt az ő nevét” (3b. v.). A rum szó azt jelenti, hogy felemelni, magasra emelni vagy felmagasztalni. Amint azt az 1. vershez fűzött fenti megjegyzésekben említettem, ennek a versnek a két sora nagyjából ugyanazt jelenti, és a héber költői párhuzamosság egyik példája.

PSALM 34:4. Megszabadított engem minden félelmemtől

4 Kerestem az Urat, és ő válaszolt nekem,
és megszabadított engem minden félelmemtől.

“Kerestem az Urat, és ő válaszolt nekem, és megszabadított engem minden félelmemtől” (héberül: megurah–félelem vagy rémület) (v. 4).

Az érdekes ebben a versben az, hogy a zsoltáros nem az ellenségtől vagy betegségtől való megszabadulásának örül. Hanem a félelmeitől vagy rémületeitől való megszabadulását ünnepli. Ez nem kis dolog azok számára, akik közülünk ébredtek már fel éjszaka azzal, amit én éjszakai rémületnek nevezek. Amikor ez történik, imádkozom a rémületektől való megszabadulásért, és végre képes vagyok elaludni. Más szóval, az Úr válaszolt az imámra azzal, hogy megszabadított a félelmeimtől, ahogyan azt a zsoltáros esetében is tette oly sok évszázaddal ezelőtt. Amikor ez megtörténik, az óriási megkönnyebbülés.”

Psalmus 34:5-8. RÁ NÉZTEK, ÉS RÁSUGALMAZTAK

5 Rá néztek, és ragyogtak.
Az ő arcukat soha nem fogja elfedni a szégyen.

6 Ez a szegény ember kiáltott, és az Úr meghallgatta őt,
és megmentette őt minden bajából.

7 Az Úr angyala körbeveszi azokat, akik félnek tőle,
és megszabadítja őket.

8 Ó, ízleljétek és lássátok, hogy az Úr jó.
Boldog az az ember, aki hozzá menekül.

“Rá tekintettek, és ragyogtak” (héberül: nahar) (5a. v.). A nahar szónak több jelentése van. Az itt alkalmazandó jelentése ragyogó vagy ragyogó. A zsoltáros olyasvalakit ír le, aki az Úr segítségét kereste, megkapta, és sugárzik az örömtől.

“Arcukat soha nem fedi szégyen” (héber: haper) (5b. v.). Az emberek akkor és most is úgy tekintenek egy ember arcára, mint ami jellemének valamit kifejezi. Úgy beszélünk a szemekről, mint amelyek ablakok a lelkünkre.

Haper azt jelenti, hogy megszégyenítik, megszégyenítik vagy megalázzák. Bár a megszégyenülés elszenvedése enyhe csapásnak tűnhet a szörnyű fizikai betegségekhez vagy sebekhez képest, az emberi szenvedés bármely reális skáláján magasan szerepel. Amikor nyilvános megaláztatást szenvednek el, az emberek gyakran mondják: “Bárcsak meghalhatnék!” – és ezt komolyan is gondolják.”

A zsoltáros azt mondja, hogy azoknak, akik az Úrra tekintenek, nem kell attól félniük, hogy arcukat elborítja a szégyen. Ennek jelentős része az, hogy az az ember, aki igyekszik hűséges lenni az Úrhoz, valószínűleg nem esik áldozatul olyan kísértéseknek, amelyek megaláztatással járnak. A másik része az, hogy az a személy, aki ismeri a megbocsátás elnyerésének valóságát, jobban képes túlélni a megaláztatást, mint az, aki nem hisz abban, hogy megbocsátást nyerhet.”

“Ez a szegény ember (héberül: ‘aniy) kiáltott, és az Úr meghallgatta őt, és megmentette őt minden bajából” (6. v.). Az ‘aniy szó szegényt, nyomorultat vagy elnyomottat jelent. Az ilyen emberek nem rendelkeznek hatalommal, és ki vannak szolgáltatva a gazdagok és hatalmasok kegyelmének.”

A Tóra törvénye tartalmazott rendelkezéseket a szegények szükségleteinek kielégítésére. A földtulajdonosok kötelesek voltak a földjeik szélét betakarítatlanul hagyni, hogy a szegények összegyűjthessék azokat a földeket, és elegendő élelemhez jussanak a túléléshez (3Mózes 19:9-10). A törvény rendelkezett arról is, hogy a legközelebbi hozzátartozó kiválthatja a rokon által eladott földet (3Mózes 25:25), és a családok kötelesek voltak támogatni a rászoruló rokonokat (3Mózes 25:35). A próféták hangsúlyozták a szegényekért való aggódást, és elítélték az özvegyekkel és árvákkal szembeni rossz bánásmódot (Ézsaiás 1:17, 23; 10:1; Jeremiás 5:28; 7:6; 22:3; Malakiás 3:5).

De ez a szegény ember nem a gazdagokra és a hatalmasokra támaszkodik, hogy megmentse őt, hanem az ügyét Jahvéhoz viszi, aki meghallgatja és megmenti őt.

“Az Úr angyala körbeveszi azokat, akik félnek tőle, és megszabadítja (héberül: hanah) őket” (7. v.). Az angyalok Isten hírnökei – és még annál is több. Isten angyalt küldött, hogy vezesse és őrizze Izraelt az ígéret földjére vezető úton (2Mózes 14:19; 23:20). Egy angyal kivont karddal Isten megbízottjaként működött, elzárva Bálám útját (4Mózes 22:22ff). Az Úr angyala megérintette Gedeon botját, “és tűz szállt fel a sziklából, és megemésztette a húst és a kovásztalan kalácsot” (Bírák 6:21). Az angyalok isteni hatalmat gyakorolnak.”

Ebben a versben tehát Jahve (vagy az Úr) angyala “táborozik azok körül, akik félik az Urat, és megszabadítja őket.”

A “táborozik (hanah) körülöttük” kifejezés érdekes. Úgy ábrázolja az angyal jelenlétét, mint egy pufferzónát, amely körülveszi azokat, akik félnek Jahvétól – megvédi őket bármitől, ami fenyegetheti őket.

Ezt a megértést megerősíti Jahve ígérete Izraelnek a Zakariás 9:8-ban:

“Körülbebástyázom házamat a sereggel szemben,
hogy senki se menjen át, és senki se térjen vissza;
és többé nem megy át rajtuk elnyomó.”

“Ó, ízleld (héberül: ta’am) és lásd, hogy az Úr jó” (8a. v.). A ta’am szót az Ószövetségben általában a fizikai ízlelésre használják, például a mannát úgy írják le, hogy olyan íze van, “mint a mézzel készített ostyáknak” (2Mózes 16:31).

De ebben a versben a zsoltáros azt mondja, hogy Jahve jósága annyira nyilvánvaló, hogy érzékszervekkel, például ízleléssel is megtapasztalható.

“Boldog (héber: ‘eser) az, aki hozzá menekül” (8b. v.). Az ‘eser szó áldottat, boldogot vagy boldogságot jelent. Ebben az esetben a zsoltáros azt mondja, hogy az az ember, aki Jahvéban keres menedéket vagy biztonságot, nagyon boldog lesz.

Ezt már láttuk. Ismerünk istenfélő embereket, akik boldog szívvel viselik a megpróbáltatásokat. Meglátogattam már embereket a kórházban, abban a reményben, hogy felvidíthatom őket, és csak azért, hogy ők felvidítsanak engem. Egy cinikus azt mondaná, hogy a vidámságuk csak álarc, amely elfedi a valódi érzéseiket. Azok azonban, akik közülünk a legjobban ismerik őket, tanúsíthatják, hogy viselkedésükben semmi álságos nincs. A mosoly az arcukon a vidám szívük terméke.”

PSALMÁR 34:9-10. Nincsen hiány azoknál, akik félnek Jahvétól

9 Ó, féljétek az Urat, ti, az ő szentjei,
mert nincs hiány azoknál, akik őt félik.

10 A fiatal oroszlánok hiányt szenvednek, és éheznek,
de akik az Urat keresik, semmi jóban sem szenvednek hiányt.

“Ó, féljétek az Urat, ti, az ő szentjei, mert nincs hiány azoknál, akik őt félik” (9. v.). Az Úr félelme magában foglalja a tiszteletet és a hitet, amelyek engedelmességhez vezetnek. Az a személy, aki fél az Úrtól, olyan, mint az, aki fél az elektromosságtól, mert tudja, hogy annak lehetősége áldást hozhat, ha helyesen használják, és kárt okozhat, ha másképp használják.

Amíg ezt írom, Floridában épp most pusztított egy hurrikán, amely a legtöbb floridai lakos számára kiiktatta az elektromos áramot. Azok közül, akiknek még mindig nincs áramuk, biztos vagyok benne, hogy vágynak az elektromossággal járó áldásokra – szeretnék, ha visszakapcsolnák őket. De tisztában vannak azzal is, hogy a leszakadt villanyvezeték kezelése milyen veszélyes lehet. A hozzáállásukban benne van az a fajta tisztelet, amely egyszerre törekszik az áldás elnyerésére és a potenciális veszély elkerülésére.

A zsoltáros azt mondja, hogy akik félik az Urat, semmiben sem szenvednek hiányt. Ezt túlzásnak (túlzásnak, hogy valamit kifejezzünk) kell tekintenünk, mert ismerünk olyan hívő embereket, akiknek pénzben, egészségben és más alapvető dolgokban van hiányuk. A hitük azonban hajlamos arra, hogy a nehéz időkben is a felszínen tartsa őket – és különösen a halál küszöbén.

“A fiatal oroszlánok hiányt szenvednek, és éheznek, de akik az Urat keresik, semmi jóban sem szenvednek hiányt” (10. v.). Az oroszlánok itt a hatalom szimbólumaként szolgálnak. Azonban még a hatalmas oroszlánok is éheznek, mert a vadászat nem mindig hoz nekik zsákmányt.

De a zsoltáros szembeállítja ezeknek a hatalmas állatoknak az állapotát “azokéval, akik keresik az Urat”, akikről azt mondja, hogy “semmi jóban sem szenvednek hiányt”. Lásd a 9. vershez fűzött megjegyzéseket fentebb.

PSALM 34:11-12. Megtanítalak titeket JAHWEH FÉLELMÉRE

11 Gyertek, gyermekeim, hallgassatok rám!
Megtanítalak titeket az Úr félelmére.

12 Ki az, aki életre vágyik,
és sok napot szeret, hogy jót lásson?

“Gyertek, gyerekek, hallgassatok rám! Megtanítalak titeket az Úr félelmére” (11. v.). A zsoltáros már beszélt azokról az áldásokról, amelyeket azok kapnak, akik félik az Urat (7,9. v.). Most felajánlja, hogy megtanítja őket az Úr félelmére (tiszteletére).”

“Ki az, aki vágyik az életre, és sok napot szeret, hogy jót lásson? (v. 12). A zsoltáros felajánlotta, hogy megtanítja az embereket Jahve félelmére, és most azt kérdezi, hogy ki vágyik az életre és ki szeret sok napot – arra utalva, hogy ezek a Jahve félelmével járó jutalmak.”

PSALM 34:13-14. Távozz a gonosztól

13 Tartsd meg nyelvedet a gonosztól,
és ajkadat a hazugságoktól.

14 Távozzatok a gonosztól, és cselekedjetek jót.
Keressétek a békességet, és törekedjetek rá.

“Őrizd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a hazugságoktól” (13. v.). Ez az első utasítás azok számára, akik félni (tisztelni) akarják az Urat. Jakab a nyelvet nagy pusztításra képes tűzként írja le – “nyughatatlan gonoszság, tele halálos méreggel”. Azt a következtetést vonja le, hogy egy istenfélő embernek istenfélő nyelvvel kell rendelkeznie (Jakab 3:4-12)

“Távozzatok a gonosztól, és tegyetek jót. Keressétek a békességet, és törekedjetek rá” (14. v.). Ez a második útmutatás.

PSALMÁR 34:15-16. JÁHWEH SZEMÉLYE AZ IGAZSÁGOSOKON JÁR

15 Az Úr szemei az igazakra szegeződnek.
Az ő füle meghallja az ő kiáltásukat.

16 Az Úr arca a gonosztevők ellen van,
hogy kiirtja emléküket a földről.

“Az Úr szemei az igazakra (héberül: saddiq) szegeződnek. Fülei meghallják kiáltásukat” (15. v.). Ez a következő utasítás. A zsoltáros eligazítja védenceit Jahvéről – arról, hogy Jahve meghallja az igazak kiáltását. Ebből az következik, hogy aki hosszú életre vágyik, és sok jót akar látni (12. v.), annak igaz életet kell élnie.

A héber saddiq (igaz) melléknév szoros kapcsolatban áll a sedaqah (igazságosság) főnévvel, amely az etikai elvek szerint élt életet jelenti — az Isten törvényének és akaratának megfelelően élt életet.

“Az Úr arca a gonosztevők ellen van, hogy kivágja emléküket a földről” (16. v.). Ez a következő utasítás. Arra utal, hogy azoknak, akiknek fontos a hírnevük és az örökségük, kerülniük kell a gonoszságot.

PSALM 34:17. YAHWEH MEGHALLJA AZ IGAZSÁGOSOKAT

17 Az igazak kiáltanak, és az Úr meghallja,
és megszabadítja őket minden bajukból.”

“Az igazak kiáltanak, és az Úr meghallja, és megszabadítja őket minden bajukból” (17. v.). Ez a 15. vers gondolatát ismétli meg, kissé más szavakkal.

PSALM 34:18-20. YAHWEH MEGMENTI AZ IGAZSÁGOSOKAT

18 Az Úr közel van azokhoz, akiknek megtört a szívük,
és megmenti azokat, akiknek összetört a lelkük.

19 Sok a nyomorúsága az igaznak,
de az Úr megszabadítja őt mindezekből.

20 Megvédi minden csontját.
Egyik sem törik össze közülük.

“Az Úr közel van azokhoz, akiknek megtört a szíve, és megmenti azokat, akiknek összetört a lelke” (18. v.). További útmutatás Jahve természetéről, aki elfogult azokkal, akik megtörtek vagy összetörtek. Jahve megmenti az ilyen embereket.”

“Sok a nyomorúsága az igaznak, de az Úr mindezekből megszabadítja őt. Megvédi minden csontját. Egyik sem törik össze” (19-20. v.). További útmutatás Jahve természetéről.

PSALM 34:21-22. Jahve megmenti az ő szolgáit

21 A gonosz megöli a gonoszokat.
Aki gyűlöli az igazat, az elkárhozik.

22 Az Úr megváltja szolgáinak lelkét.
Aki hozzá menekül, az nem kárhozik el.”

“A gonosz megöli a gonoszokat. Akik gyűlölik az igazakat, elkárhoznak. Az Úr megváltja szolgáinak lelkét. Azok közül, akik hozzá menekülnek, senki sem kárhozik el” (21-22. v.). További útmutatás, amely szembeállítja a gonoszok sorsát azokéval, akik Jahvéba menekülnek. A gonosz emberek el lesznek kárhoztatva, de Jahve népe nem.”

A SZÓKRATÍV idézetek a World English Bible (WEB), a Szentírás nyilvános (szerzői jog nélküli) modern angol fordításából származnak. A World English Bible a Biblia American Standard Version (ASV), a Biblia Hebraica Stutgartensa Ószövetség és a görög többségi szövegű Újszövetség alapján készült. Az ASV, amely a lejárt szerzői jogok miatt szintén közkincs, nagyon jó fordítás volt, de sok archaikus szót tartalmazott (hast, shineth stb.), amelyeket a WEB frissített.

BIBLIOGRÁFIA:

KOMMENTÁR:

Anderson, A.A., The New Century Bible Commentary: Psalms 1-72 (Grand Rapids: Eerdmans, 1972)

Broyles, Craig C., New International Biblical Commentary: Psalms (Peabody, Massachusetts: Hendrickson Publishers, 1999

Brueggemann, Walter, The Message of the Psalms: A Theological Commentary (Minneapolis: Augsburg Press, 1984)

Clifford, Richard J., Abingdon Old Testament Commentaries: Psalms 1-72 (Nashville: Abingdon Press, 2002)

Craigie, Peter C., Word Biblical Commentary, Psalms 1-50, Vol. 19 (Dallas: Word Books, 1983)

DeClaisse-Walford, Nancy; Jacobson, Rolf A.; Tanner, Beth Laneel, The New International Commentary on the Old Testament: The Book of Psalms (Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans Publishing Co., 2014)

Gower, Ralph, The New Manners and Customs of Bible Times (Chicago: Moody Press, 1987)

Kidner, Derek, Tyndale Old Testament Commentaries: Psalms 1-72, Vol. 14a (Downers Grove, Illinois: Inter-Varsity Press, 1973)

Limburg, James, Westminster Bible Companion: Psalms (Louisville: Westminster John Knox Press, 2000

Mays, James Luther, Interpretation: Psalms (Louisville: John Knox, 1994)

McCann, J. Clinton, Jr., The New Interpreter’s Bible: The Book of Psalms, Vol. 4 (Nashville: Abingdon Press, 1996)

Ross, Allen P., A Commentary on the Psalms, 1-41, Vol. 1 (Grand Rapids: Kregel Publications, 2012)

Waltner, James H., Believers Church Bible Commentary: Psalms (Scottdale, Pennsylvania: Herald Press, 2006)

DICTIONARIES, ENCYCLOPEDIAS & LEXICONS:

Baker, Warren (szerk.), The Complete WordStudy Old Testament (Chattanooga; AMG Publishers, 1994)

Baker, Warren és Carpenter, Eugene, The Complete WordStudy Dictionary: Old Testament (Chattanooga: AMG Publishers, 2003)

Bromiley, Geoffrey (főszerkesztő), The International Standard Bible Encyclopedia, Revised, 4 vols. (Grand Rapids: William B. Eerdmans Publishing Company, 1979-1988)

Brown, Francis; Driver, S.R.; and Briggs, Charles A., The Brown-Driver-Briggs Hebrew and English Lexicon (Peabody, Massachusetts: Hendrickson Publishers, 1906, 2004)

Doniach, N.S. and Kahane, Ahuvia, The Oxford English-Hebrew Dictionary (Oxford University Press, 1998)

Fohrer, Georg, Hebrew & Aramaic Dictionary of the Old Testament (SCM Press, 2012)

Freedman, David Noel (ed.), The Anchor Yale Bible Dictionary, 6 kötet (New Haven: Yale University Press, 2007)

Freedman, David Noel (szerk.), Eerdmans Dictionary of the Bible (Grand Rapids: William B. Eerdmans Publishing Co, 2000)

Mounce, William D., (szerk.), Mounce’s Complete Expository Dictionary of Old and New Testament Words (Grand Rapids: Zondervan, 2006)

Renn, Stephen D., Expository Dictionary of Biblical Words: Word Studies for Key English Bible Words Based on the Hebrew and Greek Texts (Peabody, Massachusetts: Hendrickson Publishers, Inc., 2005)

Richards, Lawrence O., Encyclopedia of Bible Words (Zondervan, 1985, 1991)

Sakenfeld, Katharine Doob (szerk.), The New Interpreter’s Dictionary of the Bible, 5 kötet (Nashville: Abingdon Press, 2006-2009)

VanGemeren, Willem A. (főszerkesztő), New International Dictionary of Old Testament Theology & Exegesis, 5 kötet, (Grand Rapids: Zondervan, 1997)