ST. PETERSBURG – A Central Avenue-tól délre fekvő, túlnyomórészt fekete, nagy szegénységben élő városrészek már régóta vonzzák a politikusokat, akik azzal a tervvel udvarolnak a választóknak, hogy megváltoztassák őket.
A Midtownnak nevezett városrészek felvirágoztatása kulcsfontosságú volt Rick Baker korábbi polgármester 2001-es elképzelésében, amely egy “zökkenőmentes városról” szólt, ahol a tartós faji és gazdasági egyenlőtlenségek eltűnnének. Tizenhárom évvel később az újonnan megválasztott polgármester, Rick Kriseman azt ígérte, hogy harcolni fog a szegénység ellen a “Central” Avenue-tól délre fekvő régióban.
Mindkét polgármester nagy fölénnyel nyerte meg a területet, és most ismét versenyben vannak a támogatásért.
Amíg Baker, Kriseman és négy másik polgármesterjelölt az augusztus 29-i előválasztás előtt áll, a Tampa Bay Times felmérte a régió fejlődését a századforduló óta, elemezve két évtizednyi adatot a jövedelemről, a lakhatásról, a demográfiáról és a bűnözésről.
Nem sok előrelépés volt tapasztalható.
Noha a város 1999 óta több százmillió dollárt irányított a Midtown környéki városrészekbe, azok továbbra is a szegénységben ragadtak.
Az inflációval kiigazítva az átlagos háztartás jövedelme csökkent.
A környékbeli ingatlanok értéke csökkent. Midtownban és Childs Parkban a lakásoknak csak 43 százaléka saját tulajdonú, ami a 2002-es 60 százalékos arány óta folyamatosan csökken.
Most a régió bérlőinek majdnem fele a jövedelmének nagy részét arra költi, hogy tető legyen a feje felett – majdnem kétszer annyian, mint 1999-ben.
Van néhány szerény javulás. Több embernek van érettségije vagy azzal egyenértékű végzettsége, az 1999-es 60 százalékról mára 75 százalékra emelkedett.
A bűnözési ráta is csökkent, tükrözve az egész város, az állam és az ország tendenciáját. De Szentpétervár legtöbb erőszakos negyede továbbra is a belvárosban van.
Más szimbolikus győzelmek is eltűntek. Midtown egyetlen élelmiszerboltja, amely 2005-ben nyílt meg, és amelyet a város vezetői az életminőség jelentős javulásaként üdvözöltek, februárban másodszor is bezárt. Néhány hónappal korábban ugyanez történt egy soul food étteremmel, amely a környék ikonikus éjszakai klubjának egykori helyén nyílt meg.
TOVÁBBI OLVASSA TOVÁBB: Pete polgármesterei nem vették észre a baj jeleit
ADAM SMITH: A fekete szavazatokért folytatott harc Szentpéterváron megosztja a szövetségeseket, családokat
ST. PETERSBURG SHOWDOWN: Kriseman és Baker az első fórumon
A Timesnak adott interjúkban mind Kriseman, mind Baker megduplázta gyakran ellentétes stratégiáját a régióban.
Kriseman szerint az a célja, hogy több forrást irányítson a magánszemélyek felé a téglaépítésű fejlesztések helyett, még ha ez évekbe is telik, mire meghozza gyümölcsét.
“Ha minden évben ugyanúgy csinálod, és semmi sem változik, akkor miért csinálod továbbra is így?” – mondta. “
Baker szerint az intézmények kiépítésére és újjáélesztésére irányuló stratégiája működik, elősegítve az oktatást és a munkahelyek növekedését.
“Mindig lesz még mit tenni” – mondta – “de nem szívesen vennék egy statisztikát anélkül, hogy igazán elemezném, mi van a statisztika mögött, hogy megértsük, milyen hatása volt.”
“Nincs kétségem afelől, hogy az általunk bevezetett programok rengeteg ember életpályáját megváltoztatták, és megváltoztatták a közösség általános megjelenését és biztonságát is” – tette hozzá.
A szakértők szerint az eredmények megmutatják, hogy a város mit tehet a generációs szegénység elleni küzdelemben.
“Még ha valóban fantasztikus polgármesterek is voltak, egy város polgármestere egy mély országos recesszió hatásait próbálja ellensúlyozni” – mondta Patrick Mason közgazdász, a Florida Állami Egyetem afroamerikai tanulmányok tanszékének vezetője.
Mégis egyes közösségi vezetők azt kívánják, bárcsak más döntéseket hoztak volna.
“Nem teremtettünk semmilyen lehetőséget ezzel a pénzzel” – mondta Maria Scruggs, a NAACP szentpétervári fiókjának elnöke, aki Midtownban nőtt fel, és jelenleg a városi tanács egyik tagjáért indul. “Csak sebtapaszokat tettünk fel, és nem igazán tudom, hogy ezek jó sebtapaszok voltak-e.”
– – – –
Miután 1996 őszén zavargások söpörtek végig St. Petersburg déli részén, David Fischer polgármester a belvárostól délre fekvő területet a város “kihívásokkal teli területének” nevezte. Baker átnevezte “Midtown”-nak, amelyet úgy definiált, mint a városrészek egy csoportját a Central Avenue-tól északra, és a 30th Avenue South-ig, a 4. és a 34. utcától délre húzódik.
2015-ben a város létrehozta a Southside Community Redevelopment Area-t, amely nyugatabbra a 49th Street South-ig – a Childs Parkig – és északra az 5. Avenue North-ig terjedt.
A Times a nyugatról a Childs Park, keletről a Bartlett Park és északról a Campbell Park által határolt területre összpontosított – a jelenlegi CRA-hoz hasonló, történelmileg magas szegénységi rátával rendelkező, túlnyomórészt fekete lakosú környékekre. Körülbelül 22 000 ember él itt, közülük 20 000 fekete.
A Times adatokat gyűjtött az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalától, a floridai adóhivataltól és a szentpétervári rendőrségtől. A legfrissebb népszámlálási adatok csak 2015-ig, Kriseman jelenlegi mandátumának két évéig terjednek, a 2016-os statisztikákat csak idén decemberben teszik közzé.
Itt van, amit a Times talált:
Midtownban és Childs Parkban több szegény lakos él, mint 1999-ben.
Azokban az időkben a terület szegénységi aránya 33 százalék volt, és itt élt St. Petersburg szegény fekete családjainak közel fele. Most ezek a városrészek még szegényebbek. A népszámlálási becslések szerint a szegénységi ráta ma 34 és 43 százalék között van.
A 2009-es népszámlálási adatok – az 1999 után először rendelkezésre álló adatok – nem mutattak jelentős változást a szegénységi ráta tekintetében. A szegénység azóta is lassan emelkedik.
Sokkal több ember él mélyszegénységben. A szövetségi szegénységi küszöb felénél kevesebbet kereső háztartások száma az 1999-es 15 százalékról 19 százalékra emelkedett.
A lakosok kevesebbet keresnek.
Midtownban és Childs Parkban a lakosok mintegy 19 százaléka nem talál munkát – több mint kétszer annyit, mint Szentpétervár többi részén.
1999-ben a térségben az átlagos háztartás 28 000 dollárt keresett. A népszámlálási adatok szerint 2015-ben az átlag 29 700 és 36 700 dollár között volt. Az inflációval kiigazítva azonban 2015-ben 36 700 dollárért kevesebbet lehetett kapni, mint 1999-ben 28 000 dollárért.
A lakosok számára most nehezebb, mint valaha, hogy megengedhessék maguknak a lakást.
A népszámlálás adatai szerint az elmúlt két évtizedben a bérleti díjak Midtown környékén körülbelül 100 dollárral maradtak el a város többi részének átlagárától.
Ez nagy különbség volt 1999-ben, amikor a bérleti díjak 400 és 500 dollár körül voltak. De most, hogy a medián bérleti díj a környéken 800 dollár fölé emelkedett, ez mélyen a bérlők zsebébe vág. A népszámlálási becslések szerint a bérlők csaknem fele jövedelmének nagy részét lakbérre fizeti.
A bérleti díjak emelkedését súlyosbítja az alacsony lakástulajdonlási arány.
Az ingatlanértékelő adatai szerint 2002-ben a térségben az egylakásos házak 60 százaléka volt saját tulajdonú, szemben a város többi részén jellemző 80 százalékkal.
Most a környéken a lakásoknak csak 43 százaléka saját tulajdonú.
“Az emberek nem találnak lakást a Midtownban” – mondta Deborah Scanlan, a Neighborhood Home Solutions, egy helyi nonprofit szervezet igazgatója, amely az alacsony jövedelmű embereknek segít otthont vásárolni. “A fogyasztó az, aki itt veszít – továbbra is bérleti díjat fizet, és képtelen megtakarítani a pénzt, hogy megvegye azt a lakást.”
Az ingatlanok értéke csökkent.
Midtownon és a Childs Parkon kívül a szentpétervári lakások 93 százaléka többet ér ma, mint 2002-ben. Ez csak a Midtown környéki lakások mintegy negyedére igaz.
Ezekben a városrészekben a lakások medián értéke a 2002-es 48 000 dollárról 2016-ra 36 000 dollárra csökkent, ami 75 százaléka a 14 évvel ezelőtti értéknek.
A lakosok jobban képzettek, de a környék iskolái még mindig küzdenek.
Az elmúlt két évtizedben Pinellas megye érettségi arányai az egekbe szöktek. A Midtown és a Childs Park sokat profitált ebből a növekedésből: az érettségivel rendelkező felnőttek aránya az 1999-es 60 százalékról 2015-re mintegy 75 százalékra emelkedett.
A terület gyermekei az állam öt legrosszabbul teljesítő általános iskolája közül háromba járnak: Melrose, Campbell Park és Fairmount Park. Az elmúlt években a kerület összehangolt erőfeszítései révén javultak a pontszámok ezekben az iskolákban. Mégis, 2017-ben öt diákból négy megbukott az olvasásból.
A bűnözés csökken, követve a helyi és az országos tendenciákat.
2002-ben a régióban 1405 erőszakos bűncselekményt jelentettek, ami 6 százalékos arányt jelent.2 bűncselekmény jutott 100 lakosra a rendőrségi adatok szerint.
A következő 12 évben az erőszakos bűncselekmények száma a felére csökkent, 2014-ben, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 706 esetre.
A bűnözés azonban a város többi részén is csökkent. 2002-ben a bűnözési ráta négyszer magasabb volt a Midtownban és a Childs Parkban, mint a város többi részén.
2014-ben több mint ötször magasabb volt.
Sok lakos szerint a bűnözés még mindig komoly gondot jelent. A 85 éves Johnnie B. Johnson, aki a déli 12. sugárúton lakik, azt mondta, hogy már nem jár a közeli imaórára, mert nem szeret sötétedés után a környéken sétálni.
“A tizenévesek elvadulnak. Nagy itt a káosz” – mondta. “Nem mennék ki éjszaka egyedül.”
– – – –
1999 és 2015 között St. Petersburg több mint 210 millió dollárnyi magán- és állami beruházást irányított a Midtown negyed életének javítására, derül ki a városi dokumentumokból.
A kiadások nagy része az adófizetők pénzéből készült nagy tőkeprojektekre, például a Gibbs High School és a Perkins Elementary újjáépítésére, amelyek 51 millió dollárba és 9 millió dollárba kerültek.4 millió dollárba került.
A szövetségi kormány 40 millió dollárt költött a Pinellas Job Corps Centerre is, amely ingyenes szakmai képzést biztosít az alacsony jövedelmű fiataloknak, ami hozzáadódik ahhoz a 3,7 millió dollárhoz, amelyet a város a telek összeszerelésére költött.
A legnagyobb beruházásokat maga a város eszközölte a Baker kormányzása alatt megkezdett telekvásárlásokból. A város 7,7 millió dollárt költött több mint 50 parcella – köztük sok lakóház – megvásárlására abban a reményben, hogy egy nagy területet adhat egy nagy munkáltatónak a most Commerce Parknak nevezett területen.
A város milliókat költött arra is, hogy földet vásároljon és más módon támogassa a Tangerine Plazát, egy bevásárlóközpontot, amelynek célja, hogy élelmiszerboltot hozzon a környékre – Baker egyik fő célja hivatalba lépése után.
Ezek a projektek közül egyik sem valósult meg. A városnak hét éven át nem sikerült nagy munkaadót csábítania a Commerce Parkba, és most azt tervezi, hogy több telephelyet épít, amelyeket kisebb vállalkozásoknak adhat bérbe. A Tangerine Plaza Sweetbay szupermarketje 2005-ben nyílt meg, majd 2013-ban bezárt, mielőtt hónapokkal később Walmart Neighborhood Market néven újra megnyitotta kapuit. Aztán a Walmart februárban bezárt. Nem tervezik az újranyitást.
“Mindig ugyanaz a gondolkodásmód: “Segítsük a fejlesztőket, segítsük a bankokat, és ez valahogy majd segít a szegény embereken” – mondta Mason.
De néhány lakos szerint ez a megközelítés pozitív hatással volt a közösségre.
“A dolgok, amelyek a környékünkön történtek, bezárultak” – mondta Don Ware, egy 40 éves háztulajdonos, aki öt háztömbnyire lakik a Tangerine Plazától.
“Mindenkinek vannak tervei, de mit fogsz bizonyítani?” – tette hozzá. “Mit fogsz tenni és megmutatni, hogy gondoskodni fogsz a területről?”
A város milliókat költött utcakép- és szépítési projektekre is a főbb folyosók mentén, mint például a villanyvezetékek áthelyezése a déli 22. utcán.
Catherine Weaver, a Wildwood Heights Neighborhood Association elnöke, amely ezen a folyosón húzódik, azt mondta, “a város jobban néz ki, mint valaha”, de ez nem sokat segített a szegény embereknek, hogy kihúzzák magukat a szegénységből. Szerinte túl sokan teszik fel a kérdést: “Ki fog nekem segíteni?”
“Bárki is lesz hivatalban, problémája lesz” – mondta. “Rengeteg frusztrált ember van.”
– – – –
Kriseman alatt a város fokozta erőfeszítéseit az elhagyott házak lebontására és a környékbeli ingatlanok rehabilitációjának támogatására, abban a reményben, hogy ez növelni fogja a régió lemaradó ingatlanértékeit.
A július 25-i polgármesteri vitán Kriseman azt mondta, hogy a Walmart megbukott Midtownban, mert “az embereknek nem volt pénzük” a fenntartásához, és hogy Baker stratégiája “gyors megoldások” sorozata volt. Ő a Southside CRA-ra összpontosít, amelynek célja, hogy a növekvő adóalapból származó bevételeket a régió kisvállalkozásainak javításába pumpálja.
“Ha arról szólna, hogy lehetőséget teremtsünk arra, hogy minden nap elmenjünk arra, és lássuk, mit építettél, akkor ezt megtehetném. Ez könnyen megvalósítható lenne” – mondta a Timesnak. “És természetesen, ha azt akarod, hogy újraválasszanak, akkor ez egy okos dolog.”
Baker nem hátrált meg attól a megközelítéstől, amelyet első két polgármesteri ciklusa alatt képviselt.”
“Tovább fogunk építeni” – mondta egy június 27-i vitán egy Midtown-i templomban. “Történnek dolgok azokban az épületekben.”
Ami a bezárt élelmiszerboltot illeti: “Vissza fogjuk hozni.”
Lépjen kapcsolatba Nathaniel Lash-szel a [email protected] címen. Kövesse a @Nat_Lash.